Máté
A Hold az égtetején világította meg Budapest utcáit. Mindenhol viháncoló részeg egyetemisták voltak, vagy épphogy csak felnőtt emberek. A cigarettámból szívtam egyet, és kifújva körül néztem. Sehol sincs egy gyanús alak. A kocsiban fülledt volt a levegő, így nyitott ablak mellett kémleltem az utcákat. Hajnali egy volt, nyár, és telihold. Egy hete, hogy megkaptam ezt a melót, de már most unom. Egy lány fordult be a sarkon. Hosszú barna haja volt, amit összefogott. Rövidnadrág volt rajta, piszkosfehér trikóval. A sötétben egyedül az utcai lámpák világították meg. Kicsit dülöngélt, néha-néha megtámaszkodott a lakások falain. Vele tartott egy férfi, aki csak kinevette a lányt. Nagyot sóhajtottam a pároson. A férfi megállította, és maga felé fordította a lány arcát. Valamit mondott neki a lány pedig bólintott. Átsétáltak a másik oldalra, és a lány oda adott valamit a férfinak. A férfi azt használva kinyitott egy vasrácsos ajtót, majd ismét használta, és beléptek egy régi épületbe. Nagyot sóhajtottam. Elnyomtam a csikket, majd az ülés alól elővettem a pisztolyomat, és elraktam, miután leellenőriztem, mennyi golyó van benne. Kiszálltam a kocsiból, és utánuk eredtem csöndben. Vörös téglafalas épület, hosszúkás ablakokkal. Lépcsőház került a szemem elé, és hallottam nevetgélő női hangot, ami föntről jött. Két emelettel később ismerős ajtó előtt álltam, és fújtattam. "Ez csak munka! Ez csak munka! Ez csak munka!" - mondogattam magamnak, majd megpróbáltam kinyitni az ajtót, ami csodálatos módon ki is nyílt. Kábítószer füstje érződött a szobából. Bementem, kezemet a pisztolyra raktam, úgy mentem tovább. "Ez csak munka! Ez csak munka!" Magam előtt tartottam a fegyvert két kézzel. Benéztem. A férfi erősen fogta a lány csuklóját, miközben a lány zokogott, és össze-vissza makogott.
- Mondd el hol van Ben! Áruld el, vagy beköplek a zsaruknál ezek miatt! - emelte föl a lány csuklóját, amiben egy zacskóban volt drog.
- Én.. én nem tudom! Olív! Olívia, ő.. ő tudja! - zokogott a lány, az erős szemfestéke elkenődött. Szemei szorosan csukva voltak. - A EGYETEM NEVE tanul, ott keresd! - makogott, és mikor a férfi elégedetten mosolygott rá, elengedte.
- Kezeket a magasba! - rivalltam rájuk, mikor előbújtam a rejtekhelyemről. Mindketten rám kapták a tekintetüket.
" Ez csak munka!"
Olívia
Nincs is annál menőbb érzés, mikor az egyetem böhömnagy kapuin kisétálsz, hogy „Ó igen, fasza csaj vagy Olív!”. Mivelhogy akkor mentél át a vizsgán köhöm jelezném kitűnővel… Ezzel a tudattal túrtam bele rövidre nyírt barna frizurába, kicsit lóbálva a frufrumat és elidőzve a lila tincseket csavargattam. Gyönyörű idő volt. Nem is lett volna alkalmasabb az utolsó vizsgához. A nyár már csak úgy érződött az Egyetem téren. Minden pub, étterem megtelt zsúfoltságig emberekkel kora délutánra. Tőlem balra szemrevaló egyetemistákból álló srácok alkottak csoportot egy-egy korsó sörrel a kezükben, a szökőkútnál lányok frissítették fel magukat pár csepp víz erejéig. nyár, nyár és nyár! Én sem vágyhattam másra, mint egy kiadós jegeskávéra. Mintha csak olvastak volna a gondolatimban megcsörrent a telefonom miközben méláztam. Kihalásztam táskámból, Gergő hívott.
- Szia Geri!
- Helló Olív! Csak azért hívtalak…
- Várj egy kicsit- szakítottam félbe pimaszul- Na, szerinted ki vizsgázott kitűnően?- kissé affektálva.
- Hátén biztos nem, ugyanis épphogy átmentem- nevetett- Neked viszont gratula, megünnepeljük?
- Egy rugóra jár az agyunk teljesen. Találkozzunk az Alléban és üljünk be egy jeges kávéra!
- Rendicsek, akkor félórán belül. Puszi!
- Puszi!- kinyomtam, majd a táskámba süllyesztettem.
A villamosmegálló felé vettem az irányt, sokkal jobban szeretek a föld felett utazni jó időben, mint poshadni egy alagútban. Jött is a 49-es, felpattantam rá. A Móriczon szálltam le. Fura érzés kapott el sétálás közben. Nem rosszullét volt, valami más. Kissé félelmetes. Hátra pillantottam bal vállam fölött, majd egy kört írtam le. Semmi szokatlan. Miután megnyugodtam magabiztosan besétáltam a plázába. Egyből megpillantottam Gergőt. Tárt karokkal fogadott.
- Szia csajszi!- és egy pillantás alatt tűntem el karjaiban.
- Szióóó, öh… megfulladok, segítsééég!
- Hah ez volt a célom- kacsintott, közben nevetett.
De gonosz valaki- öltöttem rá nyelvem- Na menjünk mert már nagyon rám fér az a jeges csoda.
Beültünk a kedvenc kávéházunkba. Az ablak melletti asztalkát választottuk ki.
Gergő hozzta ki az italjainkat,mint egy igazi úriember. -Köszönöm-csókot dobtam felé hálám jeléül. -Igazán nincs mit-mosolygott. Belekirtyoltam. Isteni volt. Kellemesen hűs volt a kávé a jégtől,a karamella lágyan olvadt szét a nyelvemen. Aztán megint az a fura érzés. Behunytam a szemem,majd kinyitottam. Geri ijedt arccal bámult rám. -Jól vagy?-kérdezte. -Persze-hebegtem-Vagyis nem igazán,nem tudom. Mielőtt beértem volna a plázába akkor is ilyen fura érzés fogott el. Mintha valaki figyelne....-sápadtam el. Geri gyorsan szétnézett. Én nem mertem. Bár nem lehetett a plázában,sőt elméletileg ebben a városban sem. Egy börtönben kellene rohadnia annak a szemétládának. Nem hagytam,hogy a félelem urrá legyen rajtam. -Nyugodj meg Olív!Nem lehet itt-mondta és megszorította biztatás képpen az asztalon lévő kezemet. -Tudom,tudom persze-nevetgéltem és rávillantottam a legjobban alakított álmosolyomat-Ez csak egy kósza gondolat volt,szerintem a csak a gyógyszerek elhagyása idézte elő. Végülis egész jó,mert már fél éve felhagytam velük és azóta ez az első incidens. Bá tudtam hogy nem a gyógyszerek elhagyásának a hatása... Hanem próbál megkeresni.
Máté
Fájt a fejem. Két napja talán ha két órát tudtam pihenni. Túl sok volt a felgyülemlett munka. Nincs bajom az irodai segges munkákkal, de jobban szerettem kint terepen lenni. Rá kellett jönnöm, hogyan tudnám tőrbe húzni ezt a bizonyos Olívot. Sikerült kicsikarnom a múltheti foglyokból a teljes személyleírását, így utána tudtam járni, ki is pontosan ő. Valami zavart. Mi köze van neki ehhez az egészhez? Megvakartam a tarkómat, miközben a bőrszékben hátradőltem, és a fehér plafont vizsgáltam. Ha iszom kávét, lehet a végén elájulnék, vagy éppen szívrohamot kapnék tőle. Viszont, ha alszom, kiesnek órák, amik per pillanat fontosak. Persze a hátterét is ellenőriztem, és a barátait. Itt nem lenne semmi baj, ám kiderült, hogy Ben exe a csaj, és ráadásképpen ő adta föl. Ezek után eltűnt. Sok adat volt róla, és mindet el is olvastam. Az orrnyergemet szorítottam össze, hogy a látásom ne homályusoljon el, és ébren maradhassak.
